3.2.3 A szabadulási kísérlet kudarca – Török Bálint fogságban marad – Scheitern des Befreiungsversuchs – Bálint Török bleibt in Gefangenschaft
1. Konstantinápoly nem város volt, hanem világ: kupolák, minaretek, kiáltozó piacok és tengerszagú szél. – Konstantinopel war keine Stadt, sondern eine Welt: Kuppeln, Minarette, schreiende Märkte und ein Wind, der nach Meer roch.
2. A magyarok kicsik lettek benne, mint a homokszem a parton. – Die Ungarn wurden darin klein wie ein Sandkorn am Ufer.
3. Otthon a szándék elég nagynak látszott ahhoz, hogy elbírja a tervet. – Daheim hatte der Vorsatz groß genug geschienen, um den Plan zu tragen.
4. Itt kiderült, hogy a szándék semmit sem nyom a birodalom mérlegén. – Hier zeigte sich, dass ein Vorsatz auf der Waage des Reiches nichts wiegt.
5. A Héttorony a város szélén állt, szürkén, tömören, minden képzeletnél valóságosabban. – Der Siebenturm stand am Rand der Stadt, grau, massig, wirklicher als jede Vorstellung.
6. Falai nem fenyegettek, csak voltak – s ez volt bennük a legrosszabb. – Seine Mauern drohten nicht, sie waren einfach – und das war das Schlimmste an ihnen.
7. A fenyegetés még reményt hagy, a közöny nem. – Eine Drohung lässt noch Hoffnung, die Gleichgültigkeit nicht.
8. Bálint Török ott ült évek óta, a magyar főúr, aki egykor seregek élén járt. – Dort saß Bálint Török seit Jahren, der ungarische Magnat, der einst an der Spitze von Heeren geritten war.
9. Nem vádolták semmivel, nem ítélték el: egyszerűen nem engedték el. – Man klagte ihn nichts an, man verurteilte ihn nicht: Man ließ ihn einfach nicht frei.
10. A hatalom legkegyetlenebb formája az, amelyik nem indokol. – Die grausamste Form der Macht ist jene, die sich nicht begründet.
11. Gergely és társai heteket töltöttek a városban, mielőtt bármit tehettek volna. – Gergely und seine Gefährten verbrachten Wochen in der Stadt, bevor sie irgendetwas tun konnten.
12. Vártak, figyeltek, fizettek, hallgattak. – Sie warteten, beobachteten, zahlten, schwiegen.
13. Megtanulták, hogy Keleten minden ajtó mögött egy másik ajtó van. – Sie lernten, dass im Osten hinter jeder Tür eine weitere Tür liegt.
14. Az őrök megvesztegethetők voltak, de a megvesztegetett őr fölött állt egy másik, aki nem. – Die Wächter waren bestechlich, doch über dem bestochenen Wächter stand ein anderer, der es nicht war.
15. Török Jancsi, a fiú, aki apjáért jött, minden nap a torony körül járt. – Jancsi Török, der Sohn, der um seines Vaters willen gekommen war, umkreiste täglich den Turm.
16. Nem tudott mást tenni, csak nézni a köveket, amelyek mögött az apja élt. – Er konnte nichts anderes tun, als die Steine anzusehen, hinter denen sein Vater lebte.
17. Gárdonyi ezt a tehetetlen szeretetet írja meg a legpontosabban. – Diese ohnmächtige Liebe schildert Gárdonyi am genauesten.
18. Mert a fiú nem hőstettre vágyott, hanem az apja hangjára. – Denn der Sohn sehnte sich nicht nach einer Heldentat, sondern nach der Stimme seines Vaters.
19. A terv lassan formálódott: pénz, kenőpénz, hamis levél, egy éjszakai csónak a tengeren. – Der Plan formte sich langsam: Geld, Schmiergeld, ein gefälschter Brief, ein nächtliches Boot auf dem Meer.
20. Papíron minden szép volt, ahogy a tervek papíron mindig szépek. – Auf dem Papier war alles schön, wie Pläne auf dem Papier immer schön sind.
21. Mekcsey István erőszakot akart, Gergely ravaszságot. – Mekcsey István wollte Gewalt, Gergely List.
22. Végül a ravaszság győzött, mert erőszakra nem volt elég ember. – Am Ende siegte die List, denn für Gewalt reichten die Männer nicht.
23. Egy éjszakán bejutottak a torony belső udvarába, s a szívük a torkukban dobogott. – In einer Nacht drangen sie in den inneren Hof des Turms ein, und ihnen schlug das Herz bis zum Hals.
24. A holdfény ferdén esett a kövekre, s minden árnyék őrnek látszott. – Das Mondlicht fiel schräg auf die Steine, und jeder Schatten sah aus wie ein Wächter.
25. Ez volt az a pillanat, amelyért ezer kilométert lovagoltak. – Das war jener Augenblick, für den sie tausend Kilometer geritten waren.
26. És ekkor történt az, amire senki sem számított. – Und da geschah das, womit niemand gerechnet hatte.
27. Bálint Török nem akart menekülni. – Bálint Török wollte nicht fliehen.
28. A rab, akiért idejöttek, megrázta a fejét a rácson túl. – Der Gefangene, um dessentwillen sie gekommen waren, schüttelte jenseits des Gitters den Kopf.
29. Nem félelemből, nem tunyaságból, hanem józanságból. – Nicht aus Furcht, nicht aus Trägheit, sondern aus Nüchternheit.
30. Tudta, amit a fiatalok nem akartak tudni: hogy a szökése után jönne a bosszú. – Er wusste, was die Jungen nicht wissen wollten: dass nach seiner Flucht die Rache käme.
31. Nem őrá, hanem a családjára, a birtokaira, a magyar túszok százaira. – Nicht an ihm, sondern an seiner Familie, seinen Gütern, den Hunderten ungarischer Geiseln.
32. A szultán nem felejt, és a szultán keze hosszú. – Der Sultan vergisst nicht, und die Hand des Sultans ist lang.
33. Így lett a szabadítás terve egyszerre értelmetlen és erkölcstelen. – So wurde der Befreiungsplan zugleich sinnlos und unsittlich.
34. Gárdonyi itt a regény legfelnőttebb gondolatát mondja ki. – Gárdonyi spricht hier den erwachsensten Gedanken des Romans aus.
35. Van, amikor a hősiesség nem old meg semmit, csak másra hárítja az árat. – Es gibt Fälle, in denen das Heldentum nichts löst, sondern den Preis nur auf andere abwälzt.
36. A fiú sírt, könyörgött, rángatta a rácsot. – Der Sohn weinte, flehte, rüttelte am Gitter.
37. Az apa a kezét a fia kezére tette, és csendesen beszélt hozzá. – Der Vater legte seine Hand auf die des Sohnes und sprach leise zu ihm.
38. Azt mondta neki, hogy menjen haza, éljen, és őrizze meg a nevüket. – Er sagte ihm, er solle heimgehen, leben und ihren Namen bewahren.
39. Ez a mondat nehezebb volt minden láncnál. – Dieser Satz war schwerer als jede Kette.
40. Mert a fogoly nemcsak magát ítélte rabságra, hanem a fiát is a hazatérésre. – Denn der Gefangene verurteilte nicht nur sich selbst zur Haft, sondern auch seinen Sohn zur Heimkehr.
41. A csapat üres kézzel hagyta el az udvart. – Die Schar verließ den Hof mit leeren Händen.
42. Senki sem bukott le, senki sem esett el, mégis vereség volt. – Niemand flog auf, niemand fiel, und dennoch war es eine Niederlage.
43. A legfájóbb kudarc az, amelyben nincs kit hibáztatni. – Die schmerzlichste Niederlage ist jene, an der niemand schuld ist.
44. Másnap a városban ünnepség volt, dobszó és zene, mintha a világ nevetne rajtuk. – Am nächsten Tag herrschte Fest in der Stadt, Trommeln und Musik, als lachte die Welt über sie.
45. A birodalom fényben állt, s ez a fény hidegebb volt minden sötétségnél. – Das Reich stand im Glanz, und dieser Glanz war kälter als jede Finsternis.
46. Sárközi azt mondta, hogy a csillagok megmondták előre. – Sárközi sagte, die Sterne hätten es vorausgesagt.
47. Mekcsey ráförmedt, mert a vereséget nehéz jóslattal elviselni. – Mekcsey fuhr ihn an, denn eine Niederlage lässt sich mit einer Weissagung schlecht ertragen.
48. Éva volt az egyetlen, aki nem szólt semmit. – Éva war die Einzige, die nichts sagte.
49. Ő már gyermekkorában megtanulta, hogy vannak veszteségek, amelyeket nem lehet megbeszélni. – Sie hatte schon als Kind gelernt, dass es Verluste gibt, über die man nicht reden kann.
50. Az indulás előtt Gergely még egyszer visszanézett a toronyra. – Vor dem Aufbruch blickte Gergely noch einmal zum Turm zurück.
51. Nem esküt tett, nem fogadkozott: csak megjegyezte. – Er schwor keinen Eid, gelobte nichts: Er prägte es sich nur ein.
52. Ahogy gyerekkorában megjegyezte az utat a török nyergében. – So wie er sich als Kind den Weg im Sattel des Türken eingeprägt hatte.
53. Ez a fiú mindent elraktároz, és semmit sem felejt. – Dieser Junge speichert alles und vergisst nichts.
54. A hazaút hosszabbnak tűnt, mint az odaút, pedig ugyanannyi volt. – Der Heimweg schien länger als der Hinweg, obwohl er gleich lang war.
55. Aki győzelemmel tér haza, annak rövid az út; aki kudarccal, annak végtelen. – Wer mit einem Sieg heimkehrt, dem ist der Weg kurz; wer mit einer Niederlage, dem ist er endlos.
56. Beszélgetés alig esett közöttük. – Gespräche fielen kaum zwischen ihnen.
57. Mindenki a maga módján dolgozta fel, hogy hiába jöttek. – Jeder verarbeitete auf seine Weise, dass sie umsonst gekommen waren.
58. Bálint Török pedig ott maradt a kövek mögött, s ott is halt meg később, magyar földet többé nem látva. – Bálint Török aber blieb hinter den Steinen zurück und starb dort auch später, ohne ungarischen Boden je wiederzusehen.
59. A történelem ezt szárazon jegyzi fel: fogságban hunyt el. – Die Geschichte verzeichnet dies trocken: Er starb in Gefangenschaft.
60. A regény azonban megmutatja, mennyi élet fér el egy ilyen féltucat szóban. – Der Roman aber zeigt, wie viel Leben in einem solchen halben Dutzend Wörter Platz hat.
61. Gárdonyi nem old fel semmit, nem ad vigaszt, nem hoz csodát. – Gárdonyi löst nichts auf, spendet keinen Trost, bringt kein Wunder.
62. Ez az őszinteség emeli a művét a kalandregények fölé. – Diese Ehrlichkeit hebt sein Werk über die Abenteuerromane hinaus.
63. Egy szórakoztató könyvben a szabadítás sikerült volna. – In einem Unterhaltungsbuch wäre die Befreiung geglückt.
64. Egy hazug könyvben a szultán megkegyelmezett volna. – In einem verlogenen Buch hätte der Sultan Gnade gewährt.
65. Itt semmi ilyen nem történik, mert a valóságban sem történt. – Hier geschieht nichts dergleichen, weil es in Wirklichkeit auch nicht geschah.
66. A magyar történelem tele van ilyen félbemaradt mentőakciókkal. – Die ungarische Geschichte ist voll solcher steckengebliebener Rettungsversuche.
67. Talán ezért is szeretik annyira ezt a regényt Magyarországon. – Vielleicht liebt man diesen Roman auch deshalb in Ungarn so sehr.
68. Nem a győzelemről szól, hanem a helytállásról a győzelem hiányában. – Er handelt nicht vom Sieg, sondern vom Standhalten in dessen Abwesenheit.
69. A kudarcnak azonban van egy másik hozadéka is. – Die Niederlage hat jedoch noch einen anderen Ertrag.
70. Gergely ebben az útban nő fel véglegesen. – Auf dieser Reise wird Gergely endgültig erwachsen.
71. Megtanulja, hogy a bátorság kevés, ha nincs mellette számítás. – Er lernt, dass Mut zu wenig ist, wenn keine Berechnung daneben steht.
72. Megtanulja, hogy az ellenség nem egy ember, hanem egy rendszer. – Er lernt, dass der Feind kein Mensch ist, sondern ein System.
73. És megtanulja, hogy vannak falak, amelyeket nem lehet kívülről bevenni. – Und er lernt, dass es Mauern gibt, die man von außen nicht nehmen kann.
74. Innen már csak egy lépés a felismerés: akkor hát belülről kell védeni a magunkét. – Von hier ist es nur ein Schritt bis zur Erkenntnis: Dann muss man das Eigene eben von innen verteidigen.
75. Ez a gondolat vezet egyenesen Egerhez. – Dieser Gedanke führt geradewegs nach Eger.
76. Aki nem tudja kiszabadítani a foglyot, az legalább megakadályozhatja az újabb fogságot. – Wer den Gefangenen nicht befreien kann, kann wenigstens neue Gefangenschaft verhindern.
77. A regény szerkezete itt fordul át magánügyből közüggyé. – Der Aufbau des Romans schlägt hier vom Privaten ins Öffentliche um.
78. Az első felében egy fiú a saját sorsáért küzd. – In seiner ersten Hälfte kämpft ein Junge um sein eigenes Schicksal.
79. A másodikban egy férfi egy ország kis darabjáért. – In der zweiten ein Mann um ein kleines Stück Land.
80. A konstantinápolyi kudarc a kettő közötti kapu. – Das Scheitern in Konstantinopel ist das Tor zwischen beiden.
81. Hazafelé menet Jumurdzsák árnyéka újra megjelent az úton. – Auf dem Heimweg erschien Jumurdzsáks Schatten erneut auf der Straße.
82. A gyűrű még mindig Gergelynél volt, s a török még mindig utána járt. – Der Ring war noch immer bei Gergely, und der Türke war ihm noch immer auf den Fersen.
83. A nagy terv elbukott, de a kicsi szál tovább futott. – Der große Plan war gescheitert, doch der kleine Faden lief weiter.
84. Gárdonyi mindig gondoskodik róla, hogy a reménytelenségben maradjon mozgás. – Gárdonyi sorgt stets dafür, dass in der Hoffnungslosigkeit Bewegung bleibt.
85. A határ átlépése után a táj ismerőssé vált: alföld, nyárfa, gémeskút. – Nach dem Überschreiten der Grenze wurde die Landschaft vertraut: Tiefebene, Pappel, Ziehbrunnen.
86. A hazatérés öröme azonban keserű volt, mint az orvosság. – Die Freude der Heimkehr aber war bitter wie Arznei.
87. Mit mondjon az ember annak, aki az apját várta vissza? – Was soll man dem sagen, der seinen Vater zurückerwartet hat?
88. Semmit. Az ilyesmit nem lehet elmondani, csak elviselni. – Nichts. So etwas lässt sich nicht sagen, nur ertragen.
89. Török Jancsi ettől fogva más ember lett: csendesebb, keményebb, öregebb. – Jancsi Török wurde von da an ein anderer Mensch: stiller, härter, älter.
90. A fiatalság nem évekkel múlik el, hanem felismerésekkel. – Die Jugend vergeht nicht mit Jahren, sondern mit Erkenntnissen.
91. Gergely és Éva otthonuk felé fordultak, s a szerelem lett az egyetlen nyereségük. – Gergely und Éva wandten sich ihrem Zuhause zu, und die Liebe blieb ihr einziger Gewinn.
92. Ez sem kevés, de nem az volt, amiért indultak. – Auch das ist nicht wenig, doch es war nicht das, wofür sie aufgebrochen waren.
93. A regény ezzel zárja a fogság korszakát: a hősök élnek, a cél elveszett. – Damit schließt der Roman die Epoche der Gefangenschaft: Die Helden leben, das Ziel ist verloren.
94. Az olvasó pedig megtanulja, hogy nem minden út vezet valahová. – Und der Leser lernt, dass nicht jeder Weg irgendwohin führt.
95. Néhány út csak megmutatja, ki vagy. – Manche Wege zeigen bloß, wer man ist.
96. Bálint Török alakja ettől fogva árnyékként kíséri a történetet. – Die Gestalt Bálint Töröks begleitet die Geschichte von da an wie ein Schatten.
97. Ő az a magyar sors, amely nem csatában, hanem várakozásban vész el. – Er ist jenes ungarische Schicksal, das nicht in der Schlacht, sondern im Warten zugrunde geht.
98. Az ilyen halálnak nincs dicsősége, csak igazsága. – Ein solcher Tod hat keinen Ruhm, nur Wahrheit.
99. És talán éppen ezért marad meg jobban, mint száz megnyert ütközet. – Und vielleicht bleibt er gerade deshalb besser haften als hundert gewonnene Gefechte.
100. A Héttorony kapuja bezárult, és mögötte ott maradt egy ember, akit soha senki nem hozott haza. – Das Tor des Siebenturms schloss sich, und dahinter blieb ein Mensch zurück, den nie jemand heimgeholt hat.
(aufklappen)magyar
1. Konstantinápoly nem város volt, hanem világ: kupolák, minaretek, kiáltozó piacok és tengerszagú szél.
2. A magyarok kicsik lettek benne, mint a homokszem a parton.
3. Otthon a szándék elég nagynak látszott ahhoz, hogy elbírja a tervet.
4. Itt kiderült, hogy a szándék semmit sem nyom a birodalom mérlegén.
5. A Héttorony a város szélén állt, szürkén, tömören, minden képzeletnél valóságosabban.
6. Falai nem fenyegettek, csak voltak
7. A fenyegetés még reményt hagy, a közöny nem.
8. Bálint Török ott ült évek óta, a magyar főúr, aki egykor seregek élén járt.
9. Nem vádolták semmivel, nem ítélték el: egyszerűen nem engedték el.
10. A hatalom legkegyetlenebb formája az, amelyik nem indokol.
11. Gergely és társai heteket töltöttek a városban, mielőtt bármit tehettek volna.
12. Vártak, figyeltek, fizettek, hallgattak.
13. Megtanulták, hogy Keleten minden ajtó mögött egy másik ajtó van.
14. Az őrök megvesztegethetők voltak, de a megvesztegetett őr fölött állt egy másik, aki nem.
15. Török Jancsi, a fiú, aki apjáért jött, minden nap a torony körül járt.
16. Nem tudott mást tenni, csak nézni a köveket, amelyek mögött az apja élt.
17. Gárdonyi ezt a tehetetlen szeretetet írja meg a legpontosabban.
18. Mert a fiú nem hőstettre vágyott, hanem az apja hangjára.
19. A terv lassan formálódott: pénz, kenőpénz, hamis levél, egy éjszakai csónak a tengeren.
20. Papíron minden szép volt, ahogy a tervek papíron mindig szépek.
21. Mekcsey István erőszakot akart, Gergely ravaszságot.
22. Végül a ravaszság győzött, mert erőszakra nem volt elég ember.
23. Egy éjszakán bejutottak a torony belső udvarába, s a szívük a torkukban dobogott.
24. A holdfény ferdén esett a kövekre, s minden árnyék őrnek látszott.
25. Ez volt az a pillanat, amelyért ezer kilométert lovagoltak.
26. És ekkor történt az, amire senki sem számított.
27. Bálint Török nem akart menekülni.
28. A rab, akiért idejöttek, megrázta a fejét a rácson túl.
29. Nem félelemből, nem tunyaságból, hanem józanságból.
30. Tudta, amit a fiatalok nem akartak tudni: hogy a szökése után jönne a bosszú.
31. Nem őrá, hanem a családjára, a birtokaira, a magyar túszok százaira.
32. A szultán nem felejt, és a szultán keze hosszú.
33. Így lett a szabadítás terve egyszerre értelmetlen és erkölcstelen.
34. Gárdonyi itt a regény legfelnőttebb gondolatát mondja ki.
35. Van, amikor a hősiesség nem old meg semmit, csak másra hárítja az árat.
36. A fiú sírt, könyörgött, rángatta a rácsot.
37. Az apa a kezét a fia kezére tette, és csendesen beszélt hozzá.
38. Azt mondta neki, hogy menjen haza, éljen, és őrizze meg a nevüket.
39. Ez a mondat nehezebb volt minden láncnál.
40. Mert a fogoly nemcsak magát ítélte rabságra, hanem a fiát is a hazatérésre.
41. A csapat üres kézzel hagyta el az udvart.
42. Senki sem bukott le, senki sem esett el, mégis vereség volt.
43. A legfájóbb kudarc az, amelyben nincs kit hibáztatni.
44. Másnap a városban ünnepség volt, dobszó és zene, mintha a világ nevetne rajtuk.
45. A birodalom fényben állt, s ez a fény hidegebb volt minden sötétségnél.
46. Sárközi azt mondta, hogy a csillagok megmondták előre.
47. Mekcsey ráförmedt, mert a vereséget nehéz jóslattal elviselni.
48. Éva volt az egyetlen, aki nem szólt semmit.
49. Ő már gyermekkorában megtanulta, hogy vannak veszteségek, amelyeket nem lehet megbeszélni.
50. Az indulás előtt Gergely még egyszer visszanézett a toronyra.
51. Nem esküt tett, nem fogadkozott: csak megjegyezte.
52. Ahogy gyerekkorában megjegyezte az utat a török nyergében.
53. Ez a fiú mindent elraktároz, és semmit sem felejt.
54. A hazaút hosszabbnak tűnt, mint az odaút, pedig ugyanannyi volt.
55. Aki győzelemmel tér haza, annak rövid az út; aki kudarccal, annak végtelen.
56. Beszélgetés alig esett közöttük.
57. Mindenki a maga módján dolgozta fel, hogy hiába jöttek.
58. Bálint Török pedig ott maradt a kövek mögött, s ott is halt meg később, magyar földet többé nem látva.
59. A történelem ezt szárazon jegyzi fel: fogságban hunyt el.
60. A regény azonban megmutatja, mennyi élet fér el egy ilyen féltucat szóban.
61. Gárdonyi nem old fel semmit, nem ad vigaszt, nem hoz csodát.
62. Ez az őszinteség emeli a művét a kalandregények fölé.
63. Egy szórakoztató könyvben a szabadítás sikerült volna.
64. Egy hazug könyvben a szultán megkegyelmezett volna.
65. Itt semmi ilyen nem történik, mert a valóságban sem történt.
66. A magyar történelem tele van ilyen félbemaradt mentőakciókkal.
67. Talán ezért is szeretik annyira ezt a regényt Magyarországon.
68. Nem a győzelemről szól, hanem a helytállásról a győzelem hiányában.
69. A kudarcnak azonban van egy másik hozadéka is.
70. Gergely ebben az útban nő fel véglegesen.
71. Megtanulja, hogy a bátorság kevés, ha nincs mellette számítás.
72. Megtanulja, hogy az ellenség nem egy ember, hanem egy rendszer.
73. És megtanulja, hogy vannak falak, amelyeket nem lehet kívülről bevenni.
74. Innen már csak egy lépés a felismerés: akkor hát belülről kell védeni a magunkét.
75. Ez a gondolat vezet egyenesen Egerhez.
76. Aki nem tudja kiszabadítani a foglyot, az legalább megakadályozhatja az újabb fogságot.
77. A regény szerkezete itt fordul át magánügyből közüggyé.
78. Az első felében egy fiú a saját sorsáért küzd.
79. A másodikban egy férfi egy ország kis darabjáért.
80. A konstantinápolyi kudarc a kettő közötti kapu.
81. Hazafelé menet Jumurdzsák árnyéka újra megjelent az úton.
82. A gyűrű még mindig Gergelynél volt, s a török még mindig utána járt.
83. A nagy terv elbukott, de a kicsi szál tovább futott.
84. Gárdonyi mindig gondoskodik róla, hogy a reménytelenségben maradjon mozgás.
85. A határ átlépése után a táj ismerőssé vált: alföld, nyárfa, gémeskút.
86. A hazatérés öröme azonban keserű volt, mint az orvosság.
87. Mit mondjon az ember annak, aki az apját várta vissza?
88. Semmit. Az ilyesmit nem lehet elmondani, csak elviselni.
89. Török Jancsi ettől fogva más ember lett: csendesebb, keményebb, öregebb.
90. A fiatalság nem évekkel múlik el, hanem felismerésekkel.
91. Gergely és Éva otthonuk felé fordultak, s a szerelem lett az egyetlen nyereségük.
92. Ez sem kevés, de nem az volt, amiért indultak.
93. A regény ezzel zárja a fogság korszakát: a hősök élnek, a cél elveszett.
94. Az olvasó pedig megtanulja, hogy nem minden út vezet valahová.
95. Néhány út csak megmutatja, ki vagy.
96. Bálint Török alakja ettől fogva árnyékként kíséri a történetet.
97. Ő az a magyar sors, amely nem csatában, hanem várakozásban vész el.
98. Az ilyen halálnak nincs dicsősége, csak igazsága.
99. És talán éppen ezért marad meg jobban, mint száz megnyert ütközet.
100. A Héttorony kapuja bezárult, és mögötte ott maradt egy ember, akit soha senki nem hozott haza.
(aufklappen)német
1. Konstantinopel war keine Stadt, sondern eine Welt: Kuppeln, Minarette, schreiende Märkte und ein Wind, der nach Meer roch.
2. Die Ungarn wurden darin klein wie ein Sandkorn am Ufer.
3. Daheim hatte der Vorsatz groß genug geschienen, um den Plan zu tragen.
4. Hier zeigte sich, dass ein Vorsatz auf der Waage des Reiches nichts wiegt.
5. Der Siebenturm stand am Rand der Stadt, grau, massig, wirklicher als jede Vorstellung.
6. s ez volt bennük a legrosszabb. – Seine Mauern drohten nicht, sie waren einfach – und das war das Schlimmste an ihnen.
7. Eine Drohung lässt noch Hoffnung, die Gleichgültigkeit nicht.
8. Dort saß Bálint Török seit Jahren, der ungarische Magnat, der einst an der Spitze von Heeren geritten war.
9. Man klagte ihn nichts an, man verurteilte ihn nicht: Man ließ ihn einfach nicht frei.
10. Die grausamste Form der Macht ist jene, die sich nicht begründet.
11. Gergely und seine Gefährten verbrachten Wochen in der Stadt, bevor sie irgendetwas tun konnten.
12. Sie warteten, beobachteten, zahlten, schwiegen.
13. Sie lernten, dass im Osten hinter jeder Tür eine weitere Tür liegt.
14. Die Wächter waren bestechlich, doch über dem bestochenen Wächter stand ein anderer, der es nicht war.
15. Jancsi Török, der Sohn, der um seines Vaters willen gekommen war, umkreiste täglich den Turm.
16. Er konnte nichts anderes tun, als die Steine anzusehen, hinter denen sein Vater lebte.
17. Diese ohnmächtige Liebe schildert Gárdonyi am genauesten.
18. Denn der Sohn sehnte sich nicht nach einer Heldentat, sondern nach der Stimme seines Vaters.
19. Der Plan formte sich langsam: Geld, Schmiergeld, ein gefälschter Brief, ein nächtliches Boot auf dem Meer.
20. Auf dem Papier war alles schön, wie Pläne auf dem Papier immer schön sind.
21. Mekcsey István wollte Gewalt, Gergely List.
22. Am Ende siegte die List, denn für Gewalt reichten die Männer nicht.
23. In einer Nacht drangen sie in den inneren Hof des Turms ein, und ihnen schlug das Herz bis zum Hals.
24. Das Mondlicht fiel schräg auf die Steine, und jeder Schatten sah aus wie ein Wächter.
25. Das war jener Augenblick, für den sie tausend Kilometer geritten waren.
26. Und da geschah das, womit niemand gerechnet hatte.
27. Bálint Török wollte nicht fliehen.
28. Der Gefangene, um dessentwillen sie gekommen waren, schüttelte jenseits des Gitters den Kopf.
29. Nicht aus Furcht, nicht aus Trägheit, sondern aus Nüchternheit.
30. Er wusste, was die Jungen nicht wissen wollten: dass nach seiner Flucht die Rache käme.
31. Nicht an ihm, sondern an seiner Familie, seinen Gütern, den Hunderten ungarischer Geiseln.
32. Der Sultan vergisst nicht, und die Hand des Sultans ist lang.
33. So wurde der Befreiungsplan zugleich sinnlos und unsittlich.
34. Gárdonyi spricht hier den erwachsensten Gedanken des Romans aus.
35. Es gibt Fälle, in denen das Heldentum nichts löst, sondern den Preis nur auf andere abwälzt.
36. Der Sohn weinte, flehte, rüttelte am Gitter.
37. Der Vater legte seine Hand auf die des Sohnes und sprach leise zu ihm.
38. Er sagte ihm, er solle heimgehen, leben und ihren Namen bewahren.
39. Dieser Satz war schwerer als jede Kette.
40. Denn der Gefangene verurteilte nicht nur sich selbst zur Haft, sondern auch seinen Sohn zur Heimkehr.
41. Die Schar verließ den Hof mit leeren Händen.
42. Niemand flog auf, niemand fiel, und dennoch war es eine Niederlage.
43. Die schmerzlichste Niederlage ist jene, an der niemand schuld ist.
44. Am nächsten Tag herrschte Fest in der Stadt, Trommeln und Musik, als lachte die Welt über sie.
45. Das Reich stand im Glanz, und dieser Glanz war kälter als jede Finsternis.
46. Sárközi sagte, die Sterne hätten es vorausgesagt.
47. Mekcsey fuhr ihn an, denn eine Niederlage lässt sich mit einer Weissagung schlecht ertragen.
48. Éva war die Einzige, die nichts sagte.
49. Sie hatte schon als Kind gelernt, dass es Verluste gibt, über die man nicht reden kann.
50. Vor dem Aufbruch blickte Gergely noch einmal zum Turm zurück.
51. Er schwor keinen Eid, gelobte nichts: Er prägte es sich nur ein.
52. So wie er sich als Kind den Weg im Sattel des Türken eingeprägt hatte.
53. Dieser Junge speichert alles und vergisst nichts.
54. Der Heimweg schien länger als der Hinweg, obwohl er gleich lang war.
55. Wer mit einem Sieg heimkehrt, dem ist der Weg kurz; wer mit einer Niederlage, dem ist er endlos.
56. Gespräche fielen kaum zwischen ihnen.
57. Jeder verarbeitete auf seine Weise, dass sie umsonst gekommen waren.
58. Bálint Török aber blieb hinter den Steinen zurück und starb dort auch später, ohne ungarischen Boden je wiederzusehen.
59. Die Geschichte verzeichnet dies trocken: Er starb in Gefangenschaft.
60. Der Roman aber zeigt, wie viel Leben in einem solchen halben Dutzend Wörter Platz hat.
61. Gárdonyi löst nichts auf, spendet keinen Trost, bringt kein Wunder.
62. Diese Ehrlichkeit hebt sein Werk über die Abenteuerromane hinaus.
63. In einem Unterhaltungsbuch wäre die Befreiung geglückt.
64. In einem verlogenen Buch hätte der Sultan Gnade gewährt.
65. Hier geschieht nichts dergleichen, weil es in Wirklichkeit auch nicht geschah.
66. Die ungarische Geschichte ist voll solcher steckengebliebener Rettungsversuche.
67. Vielleicht liebt man diesen Roman auch deshalb in Ungarn so sehr.
68. Er handelt nicht vom Sieg, sondern vom Standhalten in dessen Abwesenheit.
69. Die Niederlage hat jedoch noch einen anderen Ertrag.
70. Auf dieser Reise wird Gergely endgültig erwachsen.
71. Er lernt, dass Mut zu wenig ist, wenn keine Berechnung daneben steht.
72. Er lernt, dass der Feind kein Mensch ist, sondern ein System.
73. Und er lernt, dass es Mauern gibt, die man von außen nicht nehmen kann.
74. Von hier ist es nur ein Schritt bis zur Erkenntnis: Dann muss man das Eigene eben von innen verteidigen.
75. Dieser Gedanke führt geradewegs nach Eger.
76. Wer den Gefangenen nicht befreien kann, kann wenigstens neue Gefangenschaft verhindern.
77. Der Aufbau des Romans schlägt hier vom Privaten ins Öffentliche um.
78. In seiner ersten Hälfte kämpft ein Junge um sein eigenes Schicksal.
79. In der zweiten ein Mann um ein kleines Stück Land.
80. Das Scheitern in Konstantinopel ist das Tor zwischen beiden.
81. Auf dem Heimweg erschien Jumurdzsáks Schatten erneut auf der Straße.
82. Der Ring war noch immer bei Gergely, und der Türke war ihm noch immer auf den Fersen.
83. Der große Plan war gescheitert, doch der kleine Faden lief weiter.
84. Gárdonyi sorgt stets dafür, dass in der Hoffnungslosigkeit Bewegung bleibt.
85. Nach dem Überschreiten der Grenze wurde die Landschaft vertraut: Tiefebene, Pappel, Ziehbrunnen.
86. Die Freude der Heimkehr aber war bitter wie Arznei.
87. Was soll man dem sagen, der seinen Vater zurückerwartet hat?
88. Nichts. So etwas lässt sich nicht sagen, nur ertragen.
89. Jancsi Török wurde von da an ein anderer Mensch: stiller, härter, älter.
90. Die Jugend vergeht nicht mit Jahren, sondern mit Erkenntnissen.
91. Gergely und Éva wandten sich ihrem Zuhause zu, und die Liebe blieb ihr einziger Gewinn.
92. Auch das ist nicht wenig, doch es war nicht das, wofür sie aufgebrochen waren.
93. Damit schließt der Roman die Epoche der Gefangenschaft: Die Helden leben, das Ziel ist verloren.
94. Und der Leser lernt, dass nicht jeder Weg irgendwohin führt.
95. Manche Wege zeigen bloß, wer man ist.
96. Die Gestalt Bálint Töröks begleitet die Geschichte von da an wie ein Schatten.
97. Er ist jenes ungarische Schicksal, das nicht in der Schlacht, sondern im Warten zugrunde geht.
98. Ein solcher Tod hat keinen Ruhm, nur Wahrheit.
99. Und vielleicht bleibt er gerade deshalb besser haften als hundert gewonnene Gefechte.
100. Das Tor des Siebenturms schloss sich, und dahinter blieb ein Mensch zurück, den nie jemand heimgeholt hat.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.